Importtevékenység "alvállalkozói"

Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!
Részlet a válaszából: […] ...teljesítményt a korábbi Ptk.-ban előírtaknál is tágabban értelmezi. Valójában a vállalkozó által igénybe vett valamennyi szolgáltatást nyújtót, így az eredeti kérdésben szereplő, szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet szolgáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Értékesítés Közösségen kívülről Közösségen kívülre

Kérdés: Társaságunk piackutatás során arra a lehetőségre talált, hogy egy harmadik országból (USA) importált terméket továbbértékesítene ugyancsak harmadik országba (Románia). A tervezett eljárás hagyományos ügynöki tevékenység lenne, társaságunk rendeli meg és fizeti ki a szállító partnernek az árut, ami Magyarországra nem lépne be, egyenesen a célországba érkezne. A mi ismereteink szerint a beléptetés nem Magyarországon történne, így a vám- és áfaszabályok a fogadó ország törvényei szerint érvényesülnek. A mi társaságunk könyveiben szerepelne a vételi számla (az amerikai partnertől), és szerepel az exportszámla a fogadó partner részére (román), ami ezek szerint áfamentes kell, hogy legyen.
Részlet a válaszából: […] ...vagy saját neve alatt is megjelenikvevőként és egyúttal eladóként.A más nevében és javára történő közvetítés kapcsán azügynöki szolgáltatás megítélése a következő:A termékértékesítésben más nevében és javára történőközvetítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...tétel: T 311 – K 91-92, 467)(az így számlázott bizományi díjat – mivel értékesítéshez kapcsolódik – a megbízó csak igénybe vett szolgáltatások költségeként tudja elszámolni[könyvelési tétel: T 529, 466 – K 4543]). A vevő a nevére szóló, az eladó (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...[Áfa-tv. 32. § (2) bekezdés].Amennyiben a bizományos nem vámáru importjában, hanem külföldről vagy külfölditől igénybe veendő szolgáltatás megszerzésében működik közre, meg kell állapítania a szóban forgó szolgáltatás teljesítési helyét (Áfa-tv. 15. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.