Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének i) pontja, (2) bekezdésének c) pontja alapján a lakóingatlan építéséhez szükséges terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa nem vonható le. Ez egyértelmű külső vállalkozó számlája alapján....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Társasházi lakás iroda céljára

Kérdés: A társaság áfaköteles adminisztratív tevékenységet végez. Társasházi lakást vásárolt magánszemélytől, amit irodaként kíván használni. Az irodaként való használat bizonyítása csak az ingatlan tulajdoni lapjának az átminősítésével biztosítható? Az irodaként való használat bizonyításához milyen okmányok szükségesek? Szükséges a megvásárolt ingatlan festése, abba tárgyi eszközök beszerzése, és a kft. élni szeretne az áfalevonási jogával és a költségként való érvényesítéssel.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 124. §-a alapján a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges termékeket, szükséges szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le. (Ez az előírás a lakóingatlan karbantartási munkáinak előzetesen felszámított áfájára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
Részlet a válaszából: […] ...során biztosítják az áram-, avízfogyasztás elkülönített mérését, a fűtési költségek és a működésselkapcsolatos egyéb szolgáltatások kft. nevére történő számlázását, bár akérdésben leírt mindkét eljárás járható út, mégis inkább az javasolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Kapcsolt vállalkozások egymásnak végzett munkái

Kérdés: Az "A", "B", "C" és "D" kft. tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek. Az "A" kft. bérel egy ingatlant "D" kft.-től. Ezen építési engedélyhez kötött tevékenységet (épületátalakítást) végeznek, amelyet "B" kft. végez el alvállalkozók bevonásával. A "B" kft.-ben hogyan kell a beruházás költségeit elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre közvetlenül adandó válasz egyszerű, a "B" kft. azalvállalkozók által elvégzett munkák számlázott költségeit az igénybe vettszolgáltatások költségei között számolja el, és amikor a tevékenységet azalvállalkozók befejezték, akkor számlázza azt le "B" kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] ...és azt csak a szerződésben rögzített időszak alatt – időarányosan – lehet eredményt terhelő költségként elszámolni.Az egyéb szolgáltatáskénti elszámolás azért nem lehetséges, mert egyrészt nem az, másrészt a bérlő még nem vett igénybe szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.