Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...tőke bevonásával:Az új Ptk. szerint a törzstőke felemelése történhet:– újabb pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával,– a törzstőkén felüli vagyonból (ez utóbbi a kérdező cégnél – sajnos – fel sem merülhet).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmiadót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, azértékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébkéntértékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség,amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosításijárulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az általamegfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri ahozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárlása gazdasági tevékenység, pénzügyi tevékenység (TEÁOR 65.22), ha üzletszerű, és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (TEÁOR 74.84), ha nem üzletszerű. Az eladónál elszámolt ráfordításnak akár a teljes összege befolyhat a vevőnél,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.