Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...a Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel (sor) azokat a termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés számla szerinti, devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése azonos devizaértékű áru értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával történik (barterügylet), a beszerzés forintértékét a devizában meghatározott beszerzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...így átvett egyéb eszközök éven belüli együttes piaci értéke meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát;– térítés nélkül nyújtott szolgáltatások esetében, ha az üzleti éven belül nyújtott szolgáltatások együttes bekerülési értéke meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűbbel. Itt a változás csupán annyi, hogy a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni értékű jognak.)Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján követelések azok akülönféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekbőljogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek avállalkozó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Részesedés új típusú szövetkezetnél

Kérdés: Az új típusú szövetkezetnél a szövetkezet nyereségéből a tagok részesedhetnek. A részesedés fizetése osztalékfizetést jelent? Mit jelent az, hogy a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják szét az adózás utáni eredményt? A részjegyre és az üzletrészre egyformán lehet osztalékot fizetni? A magánszemély hogyan adózik a kapott részesedés után?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vevő tag hozzájárul ahhoz, hogy atöbbi tag is alacsonyabb fajlagos önköltségen vegye igénybe a szövetkezet általnyújtott szolgáltatásokat. A gazdasági együttműködés mérőszámait (ami lehetpénz vagy természetes mértékegység, például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais megfogalmazza. 7. Nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőke 25 százalékát nem éri el. Ez esetben ugyanis van lehetőség a nem pénzbeli hozzájárulás későbbi időpontban történő szolgáltatására, legfeljebb a cégbejegyzéstől számított ötödik év végéig. Ennek megfelelően módosult az Szt. 35. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi tőzsdei ügyletek) szabadon vásárolható deviza.Nemzetközi fizetési forgalomban a társaságokat statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség terheli az MNB-tv. és a 256/2001. Korm. rendeletben foglaltak szerint.A devizabelföldi társaságoknál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet kimutatni, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, részesedés-, értékpapír-értékesítéshez, kölcsönnyújtáshoz kapcsolódnak. Ha a másik fél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
1
2