4 talált cikk a magánszemély , GYED , önálló tevékenység , adóév , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó főtevékenysége árufuvarozás. Bővítette tevékenységi körét a 702001 lakásbérbeadás, albérlet jogcímen. A tevékenység megkezdéséhez vásárolt egy új építésű lakást. Ennek a lakásnak a bekerülési értéke figyelembe vehető-e: a kisvállalkozói kedvezmény, az osztalékalap, az áfa-visszatérítés során, valamint a lakás üzemeltetési költségei, bútorzatai, felszerelési tárgyai milyen módon könyvelhetőek le? Későbbiekben, ha a vállalkozásból kivonja a lakást, milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót?

Kérdés: Ingatlan bérbeadása esetén, ha a számla a közüzemi díjakról nem a bérbevevő nevére szól, a szerződés alapján elszámolhatja-e költségként, illetve helyes-e, ha a bérleti díj esetében a 20 százalék személyi jövedelemadó-elszámolást, a közüzemi díjak esetében pedig a tételes költségelszámolást alkalmazza a bérbeadó a személyi jövedelemadóban?