Számlázási határidő változása folyamatos teljesítésnél

Kérdés: Az Áfa-törvény július 1-től 8 napra rövidítette le a teljesítést követő számlázási határidőt. Honnan kell számolni a számlázási határidőt olyan folyamatos teljesítésű ügyleteknél, melyek elszámolása egyeztetés alapján történik? A szolgáltató, termékértékesítő kimutatását a vevői elfogadás után számlázhatja. Indulhat-e a 8 nap a vevői visszaigazolástól?
Részlet a válaszából: […] ...nap. A számlát ilyen esetben az így meghatározott időpontot követő 8 napon belül kell kiállítani, és ehhez igazodik a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség is.(Kéziratzárás: 2020. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Befejezetlen termelés vagy értékesítés

Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt és saját termelési készletek (idetartozik a kérdés szerinti lakás, gépkocsibeálló hely és tároló is), valamint teljesített szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét, amelyet – a (2) bekezdés alapján – számla kibocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...vevő, a "bizományos" a bizományi jutalékot külön fel kell hogy számítsa, számlázza, azt árbevételként, a megbízó pedig igénybe vett szolgáltatásként számolja el. Az áfafizetési kötelezettség közvetlenül a számlázáshoz kapcsolódik. A második esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?
Részlet a válaszából: […] ...s az iparűzésiadóalap-számítás során figyelembe vehető nettó árbevétel-csökkentő jogcímenként vesszük sorra az egyes vásárolt szolgáltatások iparűzésiadó-jogi minősítését.Közvetített szolgáltatásokA Htv. 52. §-ának 40. pontja értelmezi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...kerülő termék valóban fordítottan adózik, akkor az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése alapján az áfát a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének kell megfizetnie. Ebből következően – a 142. § (7) bekezdése alapján – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Polcszervizes szolgáltatás közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Cégünk fő profilja nagykereskedelem. A hipermarketekkel kötött szerződés alapján az eladott árut az ő telephelyükre kell leszállítani, nekünk kell a polcra kihelyezni (polcszervizes szolgáltatás) az árut. Az eladási ár nemcsak az áru árát, hanem annak a logisztikai folyamatát is tartalmazza, egészen a polcra való kihelyezésig. Ehhez cégünk alvállalkozókat vesz igénybe, de gyakran közvetlenül a vevőinktől rendeljük meg e tevékenységet. A logisztikai, illetve a polcszervizes szolgáltatás alvállalkozói tevékenységnek minősül? Ha a vevőnk nyújt szolgáltatást számunkra a termékértékesítésünk érdekében, az közvetített szolgáltatásnak számít?
Részlet a válaszából: […] ...leírt esetben a helyi iparűzési adó alapját csökkentő tételként a kérdező által alvállalkozói tevékenységnek, illetve közvetített szolgáltatásnak minősített logisztikai szolgáltatás, polcszervizes szolgáltatás számlázott ellenértéke nem vehető figyelembe.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Vállalkozási szerződés alapján számlázás

Kérdés: Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt) nem lehet részletekben eladni, csak egyben ésegyszer.Az Áfa-tv. 57. §-ának (1) bekezdése alapján termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetbenosztható, és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó -ellenértékkel egyező árbevételt. Ebből az is következik, hogy a beszerzést, aszolgáltatásnyújtás igénybevételét is szerződéssel kell alátámasztani, azt ateljesítés időszakában, a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Késve érkezett számla

Kérdés: 2009. március hónapban – adásvételi szerződés keretében – 30 millió forint + áfa összegben gép-berendezés vásárlás történt. A júniusban megkapott számlán a teljesítés megegyezik a szerződésben szereplő dátummal, a fizetési határidő 2009. 05. 31., amely számlát hitelből egyenlítették ki. Könyvelhetem-e a számlát júniusban, és visszaigényelhetem-e az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...120. §-ának a) pontja szerint, feltételezve, hogya kérdező cégnél a gépeket, berendezéseket adóköteles termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás érdekében fogják használni, az adózó által fizetendő adóbóllevonhatja azt az adót, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Árfolyam-különbözet átterhelése

Kérdés: A két fél termék beszerzéséről állapodott meg. Az egyik fél külföldről dollár ellenében szerzi be a terméket a megrendelő kérésére, és a saját árrésének rákalkulálása után továbbértékesíti, számlázza a megrendelőnek. Megegyezésük szerint az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes egészében a megrendelő fizeti. Ezért a számlázás és a megrendelő által történő kiegyenlítés közötti árfolyam-különbözetet az eladó átterheli a megrendelőre, árfolyam-differencia megnevezéssel, áfásan. Ez a beszerzett alapanyag bekerülési értékét növeli, tehát költség (és nem árfolyam-különbözetből származó ráfordítás) a megrendelő cégnél? Ez esetben az áfa felszámítása helyénvaló?
Részlet a válaszából: […] ...nem terhelhető át a megrendelőre, sem áfásan, sem áfa nélkül. Azárfolyam-különbözet nem tekinthető terméknek, nem minősíthetőszolgáltatásnyújtásnak, így azt sem a számviteli, sem az adótörvényi előírásokszerint nem lehet számlázni.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
2