7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Távmunkát végzők számításba vétele
Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?
2. cikk / 7 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
3. cikk / 7 Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár
Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
4. cikk / 7 Költségek összevont számlázása
Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
5. cikk / 7 Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről
Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
6. cikk / 7 Külföldről bérelt eszköz bérleti díjának áfája
Kérdés: Cégünk minden hónapban kap számlát a számítógépes eszköz bérleti díjáról. A számla kiállítója egy külföldi cég. A számlát USD-ben állítják ki. Mi a teljesítés helye? Az Áfa-tv. hatálya alá tartozik-e? Mi a teljesítés időpontja? Mi az áfa esedékességének időpontja? A devizás összeget melyik napi árfolyamon kell forintra átszámítani, és visszaigényelni?
7. cikk / 7 Importbizomány áfája
Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
