Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés olvasása során egyértelműen megállapítható volt, hogy a szervizszolgáltatás könyvelése a számviteli előírásokkal nem egyeztethető össze. Több olyan követelmény van, amelynél a részletezett adatokra szükség van, mert nem azonos költségnembe tartoznak, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...belül, a tárgyévben a gyakorlati képzés során felmerült -az Szhj-tv. szerint elszámolható – költségeket (anyagköltség, igénybe vettszolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések,bérjárulékok összegeit) az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Szakmunkás-tanulói képzés költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál együttműködési megállapodás alapján szakmunkás-tanulói gyakorlati képzés folyik. A szakmai gyakorlati képzés során felmerülő – a vonatkozó jogszabályok keretei közötti – költségeket elsődlegesen a 782. számlán, másodlagosan az 5. számlaosztály megfelelő számláján tartjuk nyilván. Év végén ezeket a költségeket – az 1780. kérdésre adott válasz szerint – át kell vezetni a bérjárulékok közé? Ez az átvezetés azt is jelenti, hogy a bérköltségként elszámolt ösztöndíj csökkenti a béralapot?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 76. §-ának (2) bekezdése alapján saját előállítású eszközök aktiváltértékeként először készletre kell venni (mint szolgáltatást) (T 271 – K 582),és az így aktivált értéket kell a bérjárulékok között elszámolni (T 564 – K271).Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...beruházások, felújítások közvetlenönköltsége meghatározása során is. (Nagyon lényeges! A módszer alkalmazásakor aközvetített szolgáltatásokra, az alvállalkozói teljesítményekre jutónormaszükségletek nem vehetők figyelembe!)Egy adott építési-szerelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...norma olyan műszaki előírás, amely műszaki ismérvek, szabványok, követelmények alapján meghatározott módon termékenként, szolgáltatásonként tartalmazza, hogy az adott vállalkozásnál az adott termék előállításához, a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározására.A közvetlen önköltség meghatározása ezen módszerének alkalmazásához a vállalkozásnak ismernie kell az egyedi termék, szolgáltatás (kalkulációs egység) eladási árát, meg kell határoznia a kalkulált hasznot, értelmeznie kell a még várhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei

Kérdés: Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] ...iparűzési adó alapjának kiszámítása során a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (ideértve a számviteli törvény által már nem használt alvállalkozói teljesítések értékét is) és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...pénzmozgáshoz nem kapcsolódó – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – követelések (elsősorban az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó – fizetendő áfát nem tartalmazó – követelések, továbbá a jogszerűen igényelt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.