12 talált cikk a személyi jellegű , szerződés , telek , könyvelés , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
– -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
– -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
– -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: A K+F tevékenységgel foglalkozó kft. szerződést köt egy kórházzal, minden hónapban ügyelet ellátására, ami mentes az adó alól. A kft. ennek a feladatnak az ellátásával megbíz egy bt.-t. Az ügyelettel kapcsolatban a bt. által számlázott díjon kívül más költség nem merül fel. A könyvelési díj áfás! Szükséges-e arányosítani?

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?