13 talált cikk a telek , kézirat , áru , tevékenység , vállalkozási tevékenység , szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok – a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően – véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
-az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
-ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
-az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
-ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja – munkarend szerinti jelleggel – munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket – többek között – egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján – véleményünk szerint – ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően – bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket – azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!

Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?