Közös szervezésű rendezvények bevételeinek megosztása

Kérdés:

Társaságunk kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas ingatlant üzemeltet. Ezen tevékenységünk során előfordul, hogy a partnerrel közös szervezésben valósítjuk meg az adott programot. Cégünk adja a helyszínt és a kapcsolódó szolgáltatásokat (termékberendezés, technikai szolgáltatások, ruhatári és beléptető személyzet), biztosítja a rendezvény promócióját, illetve a jegyértékesítést végzi. A partner pedig magát a produkciót biztosítja, vagyis megszervezi a közreműködők fellépését, megfizeti részükre a fellépti díjukat, illetve egyéb költségeket (szállás, utazás). A jegybevételen sávosan osztozkodunk a partnerrel, az alábbi módon:
– ha meghaladja a nettó árbevétel az 1.200.000 forintot, akkor 50-50%-ban osztozkodunk,
– ha 600.000 Ft és 1.200.000 Ft közötti, akkor a 600.000 Ft feletti 50%-a a partneré,
– ha nem éri el a 600.000 forintot, akkor a partner megfizeti részükre a 600.000 Ft és a jegybevétel különbözetét.
Mivel a jegybevétel társaságunknál jelentkezik, ezért az első két esetben mi fizetünk a partnernek, a harmadik esetben pedig a partner fizet nekünk.
Ezen fizetendő összegeket hogyan kell bizonylatolni?
Kell-e számlát kiállítani róluk, és ha igen, mi szerepeljen a számlán? Vagy pedig kezelhetjük-e ezeket az összegeket az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p), illetve 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja szerint átadott tételként, pénzügyi műveletek bevételeként, illetve ráfordításaként? Utóbbi esetben a mindkét fél által aláírt elszámolás lenne az átutalások bizonylata?

Részlet a válaszából: […] ...amely érték a jegybevételből sávosan meghatározott módon neki jár, a partner számláját a kérdező társaságnál az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell könyvelni (az első két sávnál),– ha a kérdező társaságnak kell fizetnie, akkor azt véglegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Mikor adható a háromezer forintos belföldi napidíj?

Kérdés: Egy csomagszállítással foglalkozó vállalkozás (fő tevékenysége: 5320 '08 Egyéb postai, futárpostai tevékenység) hat órát meghaladó munkavégzés esetén a gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott alkalmazottai részére fizethet-e 3000 forint adómentes napidíjat? A gépkocsivezetők teljes munkaidejük alatt a csomagokat szállítják. Van, aki városon belül, és van, aki 2-3 város, település között végzi a munkáját naponta. Úgy értelmezzük, hogy a csomagszállítás az áruszállítással egy tekintet alá eső tevékenység, hiszen a dolgozók gépkocsivezetőként ténylegesen egész nap csak ezt a tevékenységet végzik. A munkavégzés 3,5 tonna alatti teherbírású gépjárművekkel történik. Kifizethető-e ebben az esetben a 3000 Ft-os napidíj, és az Szja-tv. 3. melléklete II./3. pontja szerinti, igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül? Számít ebben az esetben, hogy a dolgozó lakhelye, tartózkodási helye hol van? Esetlegesen ugyanabban a városban van, ahol egész nap végzi a futárpostai tevékenységét? Összefoglalva: Ebben az esetben adható-e a 3000 Ft napidíj adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaszerződéstől eltérő helyen történjen a munkavégzés. Továbbá csak az engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások alkalmazásában álló gépjárművezetők és árukísérők részére adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Pénzváltás bizonylata és jutaléka

Kérdés: Társaságunk kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezet (kft.). A hónap elején a HUF-pénztárban szereplő készpénz egy részét USD-re váltottuk egy utazási irodában. A pénzváltásra szóló bizonylaton (amelyen annak a személynek az adatai szerepeltek a fejlécben, aki ténylegesen elment a pénzváltást intézni, és aki az iratait a helyszínen bemutatta) szerepelt az eladott HUF-összeg, a megvásárolt USD-összeg, az árfolyam és egy HUF-ban meghatározott jutalék (külön soron). A bizonylat egyszerű váltási bizonylat volt, és nem számla, a rajta szereplő jutalék összegéről a pénzváltóhely külön számlát nem állított ki. Minek minősül a jutalék összege, és hogyan könyvelendő? A valuta bekerülési értékének a része? A jutalék bankköltség? A jutalék egyéb pénzügyi ráfordítás? A jutalék összege – számla hiányában is – igénybe vett szolgáltatás ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...klasszikus banki tevékenységet nem végez, USD-t értékesít, ezért nem bankköltség.A pénztári kifizetést nagyon nehezen lehetne szolgáltatásnyújtásnak tekinteni, ezért nem szolgáltatás. A pénzváltóhely szempontjából a jutalék ugyan kamatjellegű bevétel, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Gépkocsihasználat könyvelése

Kérdés: Munkavállalóink részére saját gépkocsi használatára kétféle költségtérítést fizetünk: egyrészt a napi munkába járásra vonatkozóan 15 Ft/km összegben (lakóhely-munkahely távolság alapján), valamint kiküldetési rendelvény alapján (jogszabály szerinti mértékű költségtérítés). Hogyan kell a fentieket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...(A külszolgálat a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.)A kiküldetéssel kapcsolatos költségek az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandók el, utazási és kiküldetési költségek címen, az 526. számlán.A kiküldetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...való tartózkodás számlázott szállodai számlája, a helyi utazások igen indokolt dokumentált költségei adózás nélkül az igénybe vett szolgáltatások között, az igazolt bizonylatok alapján elszámolhatók (T 526 – K 382, 384), függetlenül a külföldön töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...való tartózkodás számlázott szállodai számlája, a helyi utazások igen indokolt dokumentált költségei adózás nélkül az igénybe vett szolgáltatások között, az igazolt bizonylatok alapján elszámolhatók (T 526 – K 382, 384), függetlenül a külföldön töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...segély kivételével, ami adómentes juttatás – külön nem foglalkozik, csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összegről rendelkezik, amelyet viszont az egyes meghatározott juttatások közé sorol.A felsorolt jogcímek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem. Az Szja-tv. 3. számú mellékletében a II. Igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Utazási iroda iparűzésiadó-alapja

Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 52. §-ának 40. pontjában fogalmazza meg, mit kell érteni közvetített szolgáltatások értéke mint nettó árbevétel-csökkentő tétel alatt. A Htv. közvetített szolgáltatások értékére vonatkozó fogalma normaszövegszerűen közel két évtizede változatlan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Szabadságról visszahívott dolgozó repülőjegye

Kérdés: A társaság alkalmazottját – munkavégzés miatt – visszahívták a szabadságáról, amelyet éppen külföldön töltött. Repülőjegyét a cég nevére kiállított számla ellenében a társaság megtérítette. Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a szabadsága ki­adása időpontjának módosításával vagy megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. E rendelkezés alapján a munkavállalónak fizetett kártérítés/költségtérítés az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.1. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Kérem álláspontunkat megerősíteni, illetve megdönteni szíveskedjenek! A repülőjegyszámlát az igénybe vett szolgáltatások között számolnánk el. Ha viszont kártérítésként kezelendő, akkor egyéb ráfordításként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kár összege), akkor az új időpontra érvényes, a cég nevére kiállított számlával igazolt repülőjegy ellenértékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni (a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség), de az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
2
3