11 talált cikk a helyesbítés , szerződés , sztornószámla kifejezésre

Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?

Kérdés: A társaság nagyobb tételben szállít olasz partnerének kutyaszalámit. Sajnos a nyári melegben többször előfordult, hogy a nem megfelelően hűtött kamionban az áru megromlott, és az olasz partner ezt utólag jelezte. A magas szállítási, illetve a köztes kinti tárolási díjak miatt egyszerűbbnek tűnt, hogy a kinti partner intézkedett a megsemmisítésről, erről azonban csak egy általuk küldött táblázatos felsorolás készült. Hogyan számoljunk el ezekkel a tételekkel? Készíthetünk úgy sztornószámlát, hogy ahhoz árumozgás nem kapcsolódik? Nem került vissza az áru, nem készül EKÁER. Állítsunk ki olyan számlát, amelyen utólagos engedmény szerepel?

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Egyik vevőnknek (angol a vevő anyacége) téves áron számláztunk. Ők ezt jelezték, mi elnézést kértünk, és közöltük, hogy küldjük a helyesbítő számlát. A vevő erre közölte, hogy sztornózzuk le a számlát, állítsunk ki másikat, mivel az ő (az anyacége által használandó) programjukban egy megrendeléshez csak egy számlát lehet rögzíteni, az pedig már megtörtént. Így a helyesbítő számlát nem tudják a megrendeléshez hozzárendelni. Mit tehetünk ilyenkor?

Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: - ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), - ha téves áru vagy ár számlázása történt, - ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?

Kérdés: Beruházó cég lakást értékesít. A vevő 2007-ben kifizette a foglalót, 2008 áprilisában az első részletet (előleget), mindkét tételnél az áfa felszámításra került. 2008. július elsejével a vevő elállt a vételi szándékától, a szerződés szerint a foglalón kívüli részlet visszajár neki 90 napon belül. A helyesbítő számlát milyen teljesítési időponttal kell kiállítani? Milyen bizonylat kell a foglalóról, mivel az már nem a vételár része? Kell-e a sztornószámlák miatt az előző időszak fizetendő áfáját önellenőrizni?

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?

Kérdés: A bt. 2004 októberében vásárolt egy tárgyi eszközt, amelyet aktivált. 2004. december 31-ig az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2005 márciusában a tárgyi eszköz meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?