Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása

Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
Részlet a válaszából: […] ...előtt számítási anyaggal alátámasztottan indokolt írásban dokumentálni, hogy az aktiválásra kerülő – a véglegesnek tekintett támogatással csökkentett – kísérleti fejlesztés közvetlen (ön)költségei a belátható jövőben (jellemzően 5 éven belül), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...célszerű a munkagép terv szerinti értékcsökkenési leírásának arányos összegében meghatározni.)A vissza nem térítendő támogatást az egyéb bevételek között kell a folyósításkor kimutatni (T 384 – K 9646), amelyet halasztott bevételként időbelileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás

Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
Részlet a válaszából: […] ...Az iskola a felé számlázott tételeket a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően könyveli.Az egyesület által az iskolának adott támogatást (amelynek összege a kérdésben leírtakhoz képest nő) az egyéb ráfordítások között, az iskolánál az egyesülettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő kutatási, kísérletifejlesztési tevékenység ellenértéke,– ha ahhoz az államháztartás valamely alrendszerébőlnyújtott támogatás nem kapcsolódik. (Csökkenteni kell az innovációs járulék bruttó összegébőllevonható költségösszeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Minőségbiztosítási rendszer elszámolása

Kérdés: Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos díjat átszervezésként aktiválta a társaság. Az ISO bevezetésével kapcsolatos szerződést a társaság 2004-ben kötötte, amelyre 2005-ben támogatást kapott. A kapott támogatás áfaarányosítás alá tartozik-e? Az alapítás-átszervezés öt évre elszámolt értékcsökkenésével arányban kell-e a kapott támogatás elhatárolását elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...2004-ben vagy 2005-ben aktiválták. Ha már 2004-ben aktivált a társaság (annak ismeretében, hogy2005-ben támogatást fog kapni), akkor az Szt. 25. §-ának (3) bekezdésébenfoglaltak figyelembevételével az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja]Az Szt. módosítása pontosítja és egyértelművé teszi, avisszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást,véglegesen átadott-átvett pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve azegyéb ráfordítások között, mikor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Háziorvosi szolgálat eszköztámogatása

Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...háziorvosok, alapellátási vállalkozások támogatásáról 229/2001. Korm. rendelet intézkedik. A kérdésben leírtak ezzel nincsenek teljesen összhangban.A 229/2001. Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdése alapján lízingszerződéssel biztosított eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Önkormányzati támogatás közhasznú társaságnál

Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelésére végzett munkát – kell elszámolnia és számláznia áfával az önkormányzat felé. (A helyi önkormányzattól kapott támogatás valójában a megrendelt munka ellenértéke!) Ebből már az is következik, hogy a kht. könyveiben a tárgyi eszközök között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.