Új beruházás utáni adókedvezmény az adóbevallásban

Kérdés:

Segítségüket kérem az alábbiakban. A 2229 taobevallás 03-02. lap 27. sorában beírt új beruházás utáni adókedvezményt be kell-e írni a 2229 02-01. csekély összegű támogatás valamelyik sorába (vagy ez csak lehetőség)? Továbbá ezen új eszközök után, amire igénybe lesz (lett) véve az adókedvezmény, a következő években elszámolható-e az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, mivel ez nem fejlesztésitartalék-képzés, vagy már nem (és akkor itt keletkezik-e adóalap-növelés)?

Részlet a válaszából: […] Igen, a 2229 03-02. lap 27. sorában feltüntetett adatot be kell írni a 2229 02-01 lap 05. sorába – attól függően, hogy mely EU-s rendelet szerint tekinti az adózó a levont összeg és az adó szorzatát –, az a), b), c), d) vagy e) oszlopba. A 2229 02-01. lap 06. sorában kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Jégháló minősítése az ültetvény esetében

Kérdés: A kft. 2015-ben ültetvénytelepítésbe kezdett, ami pályázati források segítségével valósul meg. Az első kifizetési kérelem során a jégháló költségei kerültek beszámításra. A pályázatban és a támogatási okiratban a jégháló berendezésként szerepel. A jégháló berendezést elszámolhatom önálló tárgyi eszközként? Az ültetvény esetleges megszűnése esetén is az újonnan bekerülő kultúra védelmét szolgálná. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a bekerülési érték adóalap-csökkentő tétel? Ha a jégháló az ültetvény bekerülési értékének része, akkor a Tao-tv. 7. §-a (11) bekezdésének b) pontja alapján az adókedvezményt nem vehetem igénybe?
Részlet a válaszából: […] Az ültetvény bekerülési értékébe beletartozik az ültetvényhez nélkülözhetetlen támberendezések létesítésének költsége, bekerülési értéke. A jégháló rendeltetése azonban más, mint a támberendezéseké. Ezért – a vállalkozási tevékenységet szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK Szerződés 87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Egyidejű adóelőnyök az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett az előírt szabályok szerint. A képzett tartalékból határidőn belül vállalkozási tevékenységet szolgáló műszaki termelőeszközt (gépet) vásárolt, illetve kíván vásárolni.
1. Például pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházását ezen fejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, akkor a fejlesztési tartalékot meghaladó beruházási értékre pályázhat támogatásra, tekintve hogy a fejlesztési tartalék fedezi a szükséges saját forrást?
2. Amennyiben ezen tárgyi eszköz vételára meghaladja a felhasznált fejlesztési tartalékot (elszámoltnak tekinti az értékcsökkenést a fejlesztési tartalék erejéig), és az adott évi elszámolt értékcsökkenést mint új tárgyi eszköz, első üzembe helyezéskor levonható-e az osztalékalapból?
3. Vagy ugyanezen tárgyi eszköz figyelembe vehető kisvállalkozói kedvezményként, természetesen az egyéb feltételek megléte esetén?
4. Ha egy új tárgyi eszközt vásárolok, akkor ugyanazon eszközvásárlást figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként, és amennyiben ez évben üzembe helyezem, az osztalékalapból is levonható?
A kérdés lényege, hogy a fenti adóelőnyök egymás mellett alkalmazhatók-e, ha igen, melyik és hogyan, illetve melyik zárja ki a másikat, és milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […]  Válaszok a kérdések sorrendjében:Pályázat esetén, amennyiben a vállalkozó a beruházásátfejlesztési tartalékból kívánja részben megvalósítani, a fejlesztési tartaléksaját forrásnak tekinthető, de a pályázati feltételektől függ, hogy milyenösszegűnek kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy cég 2006-ban és 2007-ben is nyereséges volt, és társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett. 2006-ban fejlesztési tartalékot képezett, melynek felhasználásához négy év áll rendelkezésére. 2007-ben adóalap-csökkentő tételként beállított beruházási adóalap-kedvezményt, a tárgyévben (2007) beszerzett új műszaki gépek, berendezések alapján. Kérdés, hogy fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni ugyanazon tárgyi eszközre (2007-ben beszerzett eszközre), mint amire beruházási kedvezményt is igénybe vett az adózó? Ha igen, akkor hol van erre vonatkozó törvényi hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíthető. A beruházásiadóalap-kedvezmény révén elért adómegtakarítás (a levont összeg adótartalma) aközösségi állami támogatási előírások szerint támogatásnak minősül. A beruházásfejlesztési tartalék terhére elszámolt összege pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Társaságiadóalap-módosítás

Kérdés: 2003-ban raktárépület és a hozzá tartozó telek megvásárlására előszerződést kötöttünk, melynek alapján előlegeket fizettünk. A végleges adásvételi szerződés várhatóan 2006-ban jön létre. A teljes vételár nettó 100 millió Ft, melynek 30%-a a földterület. A beruházás megvalósításához egy cégtől visszafizetési kötelezettség nélkül 7 millió Ft-ot kaptunk. (Egyelőre elhatárolva) 2005-ben az épületen belül saját pénzeszközből átalakítást hajtottunk végre 10 millió Ft értékben (irodák, szociális helyiségek lettek kialakítva). Aktiválás még nem történt. Kérdés az, hogy a lekötött tartalék felszabadítható-e a 2005. évben megvalósított átalakítás miatt? A társaságiadó-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján elszámolhatjuk-e az adóévi felújítás értékét csökkentő tételként? Aktiválás után hogyan kell elszámolni a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenést, befolyásolja-e az elszámolást a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott összeg?
Részlet a válaszából: […] ...is élhet. Ennek azadóalap-kedvezménynek az adótartalma (2005-ben a levont összeg 16%-a) aközösségi előírások szerint csekély összegű támogatásnak minősül. Ennekmegfelelően nem érvényesíthető az adóalap-csökkentés, ha a társaság ezzelegyütt a megelőző három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Családi gazdaság adózása

Kérdés: A kérdező részletesen felvázolta a családi gazdasága működését érintő problémát. Ennek alapján fejtjük ki a családi gazdaságok adózásának egyes kérdéseivel foglalkozó válaszunkat.
Részlet a válaszából: […] ...megosztani, kivéve ha a törvény másként rendelkezik.A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban közreműködő családtag esetében a támogatások elszámolására vonatkozó szabályok is azonosak a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályokkal. A jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Kártalanítás egyházi ingatlan visszaadása miatt

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a folyósítás időszakában kell az eredmény javára elszámolni.A kártalanításként kapott összeget nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásként a rendkívüli bevételek között elszámolni, és mint ilyent időbelileg elhatárolni. [Amennyiben az államtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.