Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...kivás kft.-nél béren kívüli juttatás – lényegében – csak a munkavállalóknak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyával adott támogatás az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott alszámlákra utalható, külön-külön legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Szoftverfejlesztés Tao-tv. szerinti megítélése

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben állományba vett szellemi termék bekerülési értékével, amelynek az adótartalma a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül [Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja, és (11)–(12) bekezdése].b) Csökkenti az adóalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység – hanem minősül közhasznú szervezetnek, akkor a cél szerinti tevékenység –,ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;2. a közhasznú tevékenységet – ha nem minősül közhasznúszervezetnek, akkor a cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
Részlet a válaszából: […] ...(bevételkiesést) az önkormányzata szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára megtéríti, ilyen összegbenárbevételt kiegészítő támogatást nyújt. Ez esetben a szolgáltatást nyújtókatnem érte anyagi hátrány, a kedvezményt nem a szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, a segély általános jellemzője az,hogy a bevétellel nem fedezett, általában rendkívüli eseményhez, körülményhezkapcsolódóan felmerült tényleges – jellemzően jogszabályban nevesített -költségekre nyújtson pénzügyi fedezetet. Ilyen a temetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Tudományos továbbképzés támogatása

Kérdés: Társaságunk egy nemzetközi gyógyszerforgalmazó hazai képviselőjeként különféle gyógyszerek marketingtevékenységét látja el. Tevékenységi körébe tartozik orvosok – akik nem állnak a társasággal szerződéses kapcsolatban – tudományos továbbképzésének támogatása is. Az orvosok támogatási kérelmet nyújtanak be, amelyben megjelölik, hogy melyik konferencián kívánnak részt venni. A konferenciaszervező cég társaságunk nevére állítja ki a számlát, részletezve a konferenciaszervezés, a szállás, az ellátás, az egyéb programok díját. Helyesen járunk-e el, ha a konferencia teljes költségét adó- és járulékköteles természetbeni juttatásként könyveljük, és az áfát nem vonjuk le?
Részlet a válaszából: […] ...A reprezentáció fogalmát az Szja-tv. 69. §-a (10)bekezdésének d) pontja tartalmazza. A kérdésben leírt, az orvosoktovábbképzésének támogatása nem tekinthető a társaság tevékenységévelösszefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvénynek, mivel az ezeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...A kettőközött csak az időbeliségben van eltérés, az eredményre, az áfafizetésikötelezettségre gyakorolt hatásuk azonos.A fejlesztési támogatás kivezetése előtt tisztázni kell,hogy azt a támogatási szerződés (megállapodás) szerint az adott esetben visszakell-e fizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...vissza nem térítendő munkáltatói támogatás akövetkező feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani;– lakáscélú felhasználásra;– több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négyévben ilyenként folyósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Kártalanítás egyházi ingatlan visszaadása miatt

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a folyósítás időszakában kell az eredmény javára elszámolni.A kártalanításként kapott összeget nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásként a rendkívüli bevételek között elszámolni, és mint ilyent időbelileg elhatárolni. [Amennyiben az államtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
2