Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a terv szerinti értékcsökkenési leírás áthárításával. (Ez utóbbira még visszatérünk.)Az "A" társaságnál a vissza nem térítendő támogatást egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni. Az időbeli elhatárolást az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Adómentes személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt azt itt nem ismételjük meg. Az alábbi válasz csak az adómentes személyi jellegű egyéb kifizetésekre vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...mellett.A szociális rászorulóknak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szociális segély, vissza nem térítendő támogatás, kérelem alapján, a jogosság igazolása mellett, a törvényben meghatározott összegben (T 553 – K 381, 384, termékben: T 553...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...a szociális rászorulóknak pénzben vagy nem pénzben ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szociális segély, vissza nem térítendő támogatás, kérelem alapján, a jogosság igazolása mellett, a törvényben meghatározott összegben;– az ösztöndíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően tételesen)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni. Az aktívidőbeli elhatárolásokkal szemben kell viszont egyéb bevételként elszámolni aköltségek fedezetére járó, elismert támogatás összegét, amennyiben azt amérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték, illetve az adóhatóságtól azezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az általános elő­írásokszerint az áfa felszámításával számlázandó, és a társaságnál árbevételként kellelszámolni, nem támogatásként.A leírtakból következően tehát a társaság akkor jár elhelyesen, ha az önkormányzattal kötött megállapodás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

CO2-kvóta ellenében baktériumtrágya

Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgáz­emisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?
Részlet a válaszából: […]  A kérdést csaknem teljes terjedelemben idéztük. Egyrésztazért, mert sajátos konstrukcióval kapcsolatos elszámolási kérdésre kérdez rá,másrészt azért, mert annak a megoldását a számviteli alapelvekkel össze nemegyeztethető módon közelíti meg.Kezdjük a végén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásárólszóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szhj-tv.) 3. §-a szerint aszakképzési hozzájárulás alapja az Szt. 79. §-ának (2) bekezdése általmeghatározott bérköltség, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.