9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Társasház "üzemeltetője"
Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
2. cikk / 9 Társasházak számviteli feladatai, követelményei
Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
3. cikk / 9 Nonprofit kft. szakközépiskola
Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
4. cikk / 9 Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
5. cikk / 9 Adott támogatás a társasági adónál
Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
6. cikk / 9 Klaszterrel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
7. cikk / 9 Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei
Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
8. cikk / 9 Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél
Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
9. cikk / 9 Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe
Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
