Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulni.2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül (változatlan összeggel) béren kívüli juttatásnak, továbbá változás nélkül– a szakszervezet által a tagjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] ...bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzettvagyoni érték. Vagyoni érték különösen a pénz... Nyilvánvaló, hogy a kapotttámogatás a magánszemély pénzbevétele, ha jogszabály kivételt nem tesz. AzSzja-tv. 10. számú melléklete rendelkezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...cég felé számláz, a cég pedig igénybe vett szolgáltatás költségeként számoljael. Mivel a kutatás-fejlesztéshez költségvetési támogatást is kap a cég, azerre vonatkozó szerződésben (megállapodásban) rögzíteni kell a támogatásarányát, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...beruházást, felújítást is [Szt. 26. §-ának (2) bekezdése]; a jogszabályi előírások alapján a tőketartalékba helyezett, kapott támogatást a lekötött tartalékba át kell vezetni, ha olyan feltételekkel adták, amelyek nem teljesítése esetén azt vissza kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...áfát nem tartalmazó – követelések, továbbá a jogszerűen igényelt, de a mérlegfordulónapig pénzügyileg még nem teljesített támogatások, amelyek a rendelkezésre álló információk szerint várhatóan kiegyenlítésre kerülő összegre módosított [legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.