Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...legfontosabb szabályait ismertetjük.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil-tv.) külön fejezete foglalkozik 2014. III. 15-től hatályosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Beruházási szállítók kiegyenlítése támogatásból

Kérdés: Pályázati úton beruházáshoz támogatást nyertünk. A beruházási szállítók számláiból csak a saját erőt kell kifizetnünk, a többit a szállítónak közvetlenül utalják át. Sajnos arról nincs információnk, hogy ez mikor történik meg. A támogató által átutalt összeget mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni? És milyen bizonylat alapján? Az áfánál is gondot jelent ez, hiszen a pénzügyileg teljesítetlen szállítói számlák áfatartalma nem igényelhető vissza.
Részlet a válaszából: […] ...(Ez esetben a támogatóhoz átutalt összeget a támogatóval szembenikövetelésként kell kimutatni!)A pályázati úton nyert támogatásokhoz is kapcsolódik atámogatásra vonatkozó szerződés, megállapodás, amelyben rögzíteni kell, hogy atámogató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Telek és épület együttes vásárlásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert egyrészt helytelengyakorlatot tükröz, másrészt eléggé összetett ahhoz, hogy az olvasó számára isegyértelmű és elfogadható legyen a válasz. A kérdésben leírtak – látszólag – az Szt. előírásávalösszhangban vannak. Az egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...hanem csökkentette az adózás előtti eredményt 3 millió forinttal, a társaság 2000-ben a véglegesen kapott 2 millió forintos fejlesztési támogatást a tőketartalékba helyezte, holott ezt jogszabály kötelezően nem írta elő (tehát nem tehette volna meg), a fejlesztés még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.