11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Létrehozott gép – elmaradt aktiválás
Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
2. cikk / 11 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
3. cikk / 11 Kísérleti kutatás költségeinek aktiválása
Kérdés: Vállalatunk festékgyártással foglalkozik. Egy új festékanyag előállítására alkalmas technológia kifejlesztésére indított projektünket EU-s támogatás bevonásával valósítjuk meg. A projekt "futamideje" két év. Bár a projekt során alapkutatást is végzünk, a pályázati szerződésben "kísérleti kutatás"-ként lett a projektbeli tevékenység megjelölve. A projekt "költségei" 30%-ban eszközbeszerzésre fordított kiadásból, a fennmaradó rész pedig a kutatásban részt vevők munkabérének és egyéb személyi juttatásának költségeiből állnak. A projekt 2018 elején indult. A fentiek ismeretében a projektben részt vevők személyi ráfordításait kötelező-e kísérleti fejlesztésként aktiválnunk, vagy az aktiválás csak egy lehetőség? Esetleg a költségek maradhatnak a tárgyévi ráfordítások között, a pályázatban már elszámolt, jóváhagyott támogatási bevételek pedig az egyéb bevételek között? A pályázati kiírásban nem szerepel, hogy aktiválni kellene a kutatás költségeit, csupán elkülönítetten kell kimutatni a számviteli nyilvántartásainkban.
4. cikk / 11 Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?
Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
5. cikk / 11 Online pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatás
Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?
6. cikk / 11 Nemzeti támogatás elszámolása
Kérdés: TÉSZ (elismert) 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103a. cikkének (1) bekezdés b) pontja, a 2011. június 7-i 543/2011. EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikke, valamint a 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján kapott, illetve igényelt támogatást kiutalták 2013-ban. Ezen beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?
7. cikk / 11 Vagyonkezelés egyesületnél
Kérdés: Közhasznú tevékenységet folytató egyesület 2006-ban vagyonkezelői szerződést kötött állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére, fenntartására. Ezt a szerződést csak 2009-ben ismertük meg, mivel az egyesület jelentős felújítási munkákra nyert támogatást. A vagyonkezeléssel kapcsolatos elszámolás a könyvelésben nem szerepel. Hogyan kell az egyesület könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett ingatlanokat, kell-e azokat aktiválni, illetve kell-e értékcsökkenést elszámolni? Hogyan lehet a felújítási munkák számláit az egyesület könyvelésében elszámolni? A vagyonkezelői szerződés határozatlan időtartamra szól.
8. cikk / 11 Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása
Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
9. cikk / 11 Hiteltörlesztéshez kapcsolódó fejlesztési támogatás elszámolása
Kérdés: A házi gyermekorvosi ellátást végző bt. a 229/2001. Korm. rendelet 4. §-a (4) bekezdése alapján a 2002. december 31-ig beszerzett és hitellel finanszírozott eszközökhöz kapcsolódóan a hitel törlesztésekor 2006 végéig támogatást kap, havonta. Hogyan kell a kapott támogatást a kettős, illetve az egyszeres könyvvitel rendszerében elszámolni?
10. cikk / 11 K + F költségek aktiválása
Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
