Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...2018-ban megvásárolt raktárépületben – az általános tapasztalat alapján feltételezhető – a raktározáshoz, a tároláshoz szükséges tárgyi eszközök (raktári állványok, tárolóedények, polcok), az anyagmozgatáshoz szükséges gépek, szállítószalagok stb. is voltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
Részlet a válaszából: […] ...kérdező érdekes gondolatmenettel vezeti le azt, hogy atárgyi eszköz értékesítésekor hogyan kell meghatározni a terven felüliértékcsökkenés összegét, és ezzel az értékesítés eredményét. A számvitelielőírások azonban nem követik ezt a gondolatmenetet, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának szüneteltetése

Kérdés: Az éves értékcsökkenés elszámolása lehetőség vagy kötelezettség? Az egyik általam könyvelt bt. adózás előtti eredménye az éves értékcsökkenési leírás elszámolása esetén veszteségbe fordul. Ezt el kellene kerülni, mivel a Széchenyi-hitel meghosszabbítása – az adott banknál – veszteség esetén nem lehetséges. Van-e az adott társaságnak lehetősége úgy dönteni, hogy 2008. évre nem számol el értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni", amiből az következik, hogy a hivatkozott előírásokatmindaddig alkalmazni kell, amíg az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt azállományból ki nem vezetik, használaton kívül nem helyezik. Az Szt. 53. §-ának(5) bekezdése ad ugyan lehetőséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírása [53. § (2)-(4) bekezdése]A terven felüli értékcsökkenés elszámolása jellemzően – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értékentörténő értékeléséhez, illetve – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Telepített gyümölcsös üzembe helyezése

Kérdés: A telepített gyümölcsös a telepítés évétől számított 3-8 év után fordul termőre. Mikor kell aktiválni? Mikor kezdhető el az értékcsökkenés elszámolása? A telepítéssel kapcsolatban igényelt, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás könyvelhető-e a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett ültetvényeket is. A kérdés elsődlegesen tehát az, milyen időpontot kell (lehet) az ültetvényeknél (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...valóban pénzügyi lízing.Ami pedig a b) kérdést illeti:A lízingbevevő az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján lízingelt tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor – az általános előírások szerint – köteles aktiválni azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Maradványérték: lízingelt eszköz

Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbevevőnek az eszközök (jellemzően a tárgyi eszközök) között kell kimutatnia. Ebből következően, azt a lízingbeadónak a könyvekből a lízingbeadáskor ki kellett vezetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.