3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Bérleti díj mint eszközérték – hipa
Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
2. cikk / 3 Irodakialakítások továbbszámlázott költségeinek a minősítése
Kérdés: Új bérlő beköltözése esetén az iroda standard kiépítését a bérbeadó saját költségére a bérlő kívánságának megfelelően elvégezteti. Ezen kiépítések számlázott ellenértéke aktiválásra kerül. Vannak azonban olyan extra bérlői igények, amelyek a standard kialakítás szintjét mennyiségben vagy minőségben meghaladják, de az ebből adódó többletköltségeket a bérlő megtéríti. Ez esetben a kivitelező cég számlája részben vagy egészen továbbhárításra kerül, nyereség vagy felár nélkül. A műszaki koordinációs feladatokat folyamatos megbízás alapján egy külső megbízott végzi. Elfogadható-e ezen extra, a bérlő felé továbbszámlázott munkák ellenértékének közvetített szolgáltatáskénti elszámolása?
3. cikk / 3 Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
