Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...a próbaüzemeltetéssel kapcsolatos általános követelményekkel kezdjük:A beruházást (jelen esetben a gyártósort) akkor kell tárgyi eszközként állományba venni (aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. A sikeres próbaüzem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközöket csak az analitikában vagy a főkönyvi könyvelésben is ki kell mutatni? Mit jelent az egy összegben történő leírás? Át kell vezetni a beruházási számlán? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kétféle gyakorlat van: az egyik szerint a tárgyi eszközök között aktiválni kell, az értékcsökkenés elszámolása után a könyvekben azonos összegű a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés (ellenkező előjellel). A másik szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Személygépkocsi beszerzési értéke

Kérdés: A kft. 2012-ben új személygépkocsit vásárolt. A személygépkocsi után megfizette a cégautóadót (azt csak a vállalkozás érdekében használta). A személygépkocsi beszerzési értéke elszámolható-e a Tao-tv. 7. §-a (1) és (11)-(12) bekezdése, 4. §-a 18., 34/a. pontja szerinti társaságiadó-alap csökkentő tételként 2012. évben? A társaságiadóalap-csökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalékot személygépkocsi vásárlására is felhasználhatja?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségéhez kapcsolódik. A zs) pont szerinti rendelkezés a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök esetében alkalmazható, a személygépkocsi-beruházás vonatkozásában nem.Értelmezhetetlen a Tao-tv. 4. §-ának 18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Szobor készítése, nyilvántartása, értéke

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?
Részlet a válaszából: […] ...aktivált értékét kell beruházásként elszámolni (T 161 – K 582),– a rendeltetésszerű használatbavételkor át kell vezetni a tárgyi eszközök közé (T 125 – K 161).Az Szt. 57. §-a ad arra lehetőséget, amennyiben a szobor piaci értéke (50 M Ft)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése szerint a 100 ezer forintegyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemitermékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően -a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...valóban pénzügyi lízing.Ami pedig a b) kérdést illeti:A lízingbevevő az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján lízingelt tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor – az általános előírások szerint – köteles aktiválni azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...totálkáros gépkocsi gépkocsiként (tárgyi eszközként) nem hasznosítható, ezért azt az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a forgóeszközök közé át kell sorolni, és az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.