Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, termőre fordulás után a bekerülési értéken az egyéb építmények között kell a kft.-nél kimutatni, az ültetvény önálló tárgyi eszköz, azt nem lehet a földterület részének, a földterület értékét növelő tételnek tekinteni.A jelenlegi helyzet tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
Részlet a válaszából: […] ...úgy, hogy az adókat a magánszemély a társasághoz befizeti.A fentiek figyelembevétele mellett a kérdező társaság nem ingatlant, tárgyi eszközt értékesít, hanem az elvégzett munkákat, ami nem minősül terméknek, így az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...a próbaüzemeltetéssel kapcsolatos általános követelményekkel kezdjük:A beruházást (jelen esetben a gyártósort) akkor kell tárgyi eszközként állományba venni (aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. A sikeres próbaüzem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.Nem vitatható, ha a kicserélt (a tárgyi eszközből kiszerelt) alkatrészt felújítják (kicsit vagy nagyon), megjavítják, a felújított alkatrész értékesebb lesz, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...a költségeit foglalja magában, amely költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban kell elszámolni. Így például– a tárgyi eszközök (ideértve az üzemi konyhát magában foglaló épület arányos részét is) terv szerinti értékcsökkenési leírását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...felszámított áfa: T 466 – K 454.(Az áfát a lízingdíjtól elkülönítetten indokolt pénzügyileg rendezni!)A lízingbe vevő a lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...480 egység), amelyet az üzletágat eladó árbevételként számol el a vevővel szemben. A szerződésben rögzített, üzletághoz kapcsolódó tárgyi eszközök, követelések piaci értékét (100 egység) egyéb bevételként, a készletek piaci értékét árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...(és összevonandó jövedelemkéntadóköteles).3. Az egyéni vállalkozó nyilvántartásában kimutatottmeglévő, az egyéni cégbe be nem vitt tárgyi eszközzel kapcsolatban az egyénivállalkozói tevékenység megszüntetésekor, illetve magánszemélyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...visszaírása [53. § (2)–(4) bekezdése]A terven felüli értékcsökkenés elszámolása jellemzően – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értékentörténő értékeléséhez, illetve – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2