Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy helyesen tekinti a zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértékhez kapcsolódó hozzájárulásokat nem végleges pénzeszközátadásnak, de az nem fejlesztési hozzájárulás.A kérdés bevezető része szerint a vállalkozás a sablonkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ezen eszközök olyannak, amelyek rendeltetése megváltozott, amelyeket a hivatkozott előírás alapján a készletek közül át kell sorolni a tárgyi eszközök közé.Az átsorolásnak az eszközök könyv szerinti értékén kell megtörténnie úgy, hogy először ezen az értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] ...is, a számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő, illetve sztornószámla) alapján, a visszavétel időpontjával a gépet a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Könyvelése a következő:– a visszatérített – áfát nem tartalmazó – érték könyvelése:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Parkoló építése

Kérdés: 2018. év végén a kft. ingatlant vásárolt, amelyet – kisebb átalakítások után – 2019. évben rendeltetésszerűen használatba vett, majd irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A vezetés úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és épít egy másik parkolót is. Hogyan kell elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben? Az ingatlan értékében kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy a kérdés szerinti egyik változat sem megfelelő.Többször leírtuk, az ingatlan a számviteli előírások alkalmazása során a tárgyi eszközök egy sajátos csoportját jelenti. Az ingatlan nem minősül különálló tárgyi eszköznek.A kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat, továbbá az Áfa-tv. szabályait nem ismeri. (Sajnos, nincs egyedül!)A számviteli előírások szerint a személygépkocsit mint tárgyi eszközt nem lehet részletekben nyilvántartásba venni sem áfával, sem áfa nélkül. A kérdésre adandó válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
Részlet a válaszából: […] ...Az eszközbeszerzést szerződéssel kell alátámasztani, és abban rögzíteni kell azt is, hogy mit szereztek be (magyarul is). Tehát azt, hogy tárgyi eszköz vagy vagyoni értékű jog, illetve készlet, nem a számla alapján kell eldönteni. A számlán szereplő "Tool...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Nem közös üzemeltetés

Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
Részlet a válaszából: […] ...áron.Az üzemcsarnok, a gépek és berendezések bérleti díját, a termékek eladási árát úgy kell kialakítani, hogy az a bérbeadónál a tárgyi eszközökkel kapcsolatos költségeken illetve, a termék-előállítás közvetlen költségein túlmenően elvárt haszonra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Maradványértéken vásárolt lízingelt személygépkocsi

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...történt. Nyílt végű pénzügyi lízing esetében is – az Szt. 23. §-ának (3) bekezdése alapján – az eszközök (az adott esetben a tárgyi eszközök) között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, azok piaci értékén (amelynek érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.Nem vitatható, ha a kicserélt (a tárgyi eszközből kiszerelt) alkatrészt felújítják (kicsit vagy nagyon), megjavítják, a felújított alkatrész értékesebb lesz, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...a költségeit foglalja magában, amely költségeket elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztályban kell elszámolni. Így például– a tárgyi eszközök (ideértve az üzemi konyhát magában foglaló épület arányos részét is) terv szerinti értékcsökkenési leírását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
1
2
3
6