8 talált cikk a készlet , piaci érték , váltó , bérbeadás , tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.

Kérdés: Megbízónk eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az eszközök hasznos élettartama átlagosan 5 év. A bérleti időszakok rövidek, átlagosan 3-6 hónap, majd új felhasználóhoz kerül az eszköz, aki szintén 3-6 hónapig bérli, egészen a hasznos élettartam végéig. Eddig az eszközök tárgyi eszközként kerültek kimutatásra a könyvekben. Felmerült lehetőségként, hogy a gyártó engedélyével, igény szerint értékesítésre kerülnének az eszközök az épp aktuális bérbevevőnek: ez jelentheti azt is, hogy a könyvekbe kerülést követő 3 hónap múlva, vagy azt is, hogy egy 3 éve használatban lévő eszköz kerül értékesítésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Az eredetileg tárgyi eszközként besorolt eszköz, amelyet bérbe vettek, helyesen kerül kimutatásra tárgyi eszközként akkor is, ha 3 hónap múlva értékesítik? Értékesítés előtt a tárgyi eszközt könyv szerinti értéken (vagy piaci értéken) a készletek közé kell sorolni?

Kérdés: Társaságunk új személygépjárműveket szerez be különböző gépjármű-értékesítőktől, amelyekkel a beszerzéskor visszavásárlási szerződést köt, melyben a szállító vállalja, hogy a gépjárműveket bizonyos feltételek teljesülése esetén, egy előre meghatározott havi díj levonása mellett 3-6 hónapon belül visszavásárolja. Társaságunk azon idő alatt, amíg a gépjárművek a tulajdonában vannak, bérbe adja azokat. A gépjármű-értékesítővel kötött szerződés alapján gyakorolt visszaértékesítési jog alkalmazásával a társaságnál a beszerzési és visszaértékesítési ár különbözete jelentkezik költségként, ami alacsonyabb, mint a gépjármű tényleges piaci értékcsökkenése. Ez a veszteség a gépjárművek 3-6 hónapra történő bérbeadásával nyereségessé válik. A gépjárművek a fenti konstrukció alapján minden esetben egy évnél rövidebb időre kerülnek eszközeink közé, ezért nem minősülnek tárgyi eszköznek. A hasznosításuk módja (a bérbeadás) inkább a tárgyi eszközökre jellemző. Véleményünk szerint a gépjárműveket a számviteli törvény 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell állományba venni. Kérjük ebben az állásfoglalásukat!

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: Cégünk eszközöket ad bérbe. Számviteli politikánk alapján, amennyiben egy eszköz két éven keresztül nincs bérbe adva, kivezetjük a tárgyi eszközök közül, és áruként tartjuk nyilván. A szóban forgó eszközöket 2011. 03. 31-én soroltuk át az áruk közé, könyv szerinti értéken. Az Szt. és a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés nem egyezett meg. 2012-ben lehetőség lesz a bérbeadás útján történő hasznosításra. Megfelelően járunk-e el, ha a jelenlegi nyilvántartási értéken soroljuk át a tárgyi eszközök közé? A korábbi nettó lesz a bruttó érték? Mi legyen az értékcsökkenés alapja az adótörvény szerint?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?