14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés
Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
2. cikk / 14 Könyvelés külföldön
Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
3. cikk / 14 Közösségi beszerzések átértékelése
Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?
4. cikk / 14 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
5. cikk / 14 Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében
Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
6. cikk / 14 Devizás beruházási hitel más devizára váltása
Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
7. cikk / 14 Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet
Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
8. cikk / 14 Hosszú lejáratú hitel árfolyamvesztesége
Kérdés: Ügyfelünk nem beruházáshoz kapcsolódó hosszú lejáratú hitelének értékelése jelentős árfolyamveszteséget eredményez. El kell-e határolni a következő évekre? Ha igen, akkor kötelező-e a céltartalékképzés? Vagy elszámolhatjuk egy összegben? Céltartalék képzése esetén kell-e növelni az adózás előtti eredményt? Hogyan alakulnak az előbbiek, ha a hitel beruházási célú?
9. cikk / 14 Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása
Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
10. cikk / 14 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?