Beruházási tervek leírása

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége során kívánja hasznosítani a társaság,akkor a levonás, a visszaigénylés jogosnak tekinthető. A beruházás azonbantárgyi eszközként nem került, és a jövőben sem kerül rendeltetésszerűenhasználatbavételre, az Áfa-tv. 135-136. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Beruházás alvállalkozókkal

Kérdés: A kft. alvállalkozók bevonásával éttermet építtet, amit később bérbeadással fog hasznosítani. Az alvállalkozói számlában szereplő áfa mikor vonható le, az áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni? Ez saját rezsis beruházásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...saját vállalkozásban végzett beruházásnál az adófizetésikötelezettség az Áfa-tv. 18. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyi eszközrendeltetésszerű használatbavételének időpontjában keletkezik. Ez esetben akft. az étterem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...áfa nem vonható le. Ezek közül a vállalkozásoknál – a kérdéshez kapcsolódóan – jellemzően a személygépkocsi, illetve azon tárgyi eszközök tartoznak ide, amelyeket adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.