Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása

Kérdés:

A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Részlet a válaszából: […] ...adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást.A kérdésben leírt esetben is erről van szó, mivel a tárgyi eszköz értékesítésekor is az adózás előtti eredmény terhére történik a nettó érték (a még le nem írt terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...eszközkénti állományba vételnél!)Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni ... a tárgyi eszköz értékesítéséből ... származó bevételt az értékesítéskor. Ebből egyértelműen következik, amíg a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Támogatott eszköz eladása

Kérdés: Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét – egyéb okok miatt – megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, egyértelmű és vitathatatlanválaszokat a kérdésekre valójában csak a pályázatkiíró tud adni. Véleményünkszerint a pályázatkiírónak a pályázattal kapcsolatos kötelezettségátvállalásához való hozzájárulása megadásakor rendelkeznie kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] A cash flow-kimutatás készítésének a célja az, választ adniarra, hogy a beszámolási időszakban a pénzeszközök miért változtak. A beszámolómérlegéből megállapítható, hogy a pénzeszközök mennyivel és milyen iránybanváltoztak: az üzleti év nyitó, illetve záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] Az első két kérdésre a válasz röviden: nem!Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.