Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony. A munkaviszony keretébenmegszerzett bevételt terhelik a munkabérhez kapcsolódó – munkáltató általfizetendő – járulékok (társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék,szakképzési hozzájárulás), a munkavállalót pedig az így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Nem kötelező elektronikus adóbevallás

Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
Részlet a válaszából: […] ...társasvállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja,csak az egyik tagsági jogviszonya alapján kell társadalombiztosítási járulékotfizetnie. Hogy melyik fizesse, a foglalkoztatott társas vállalkozó döntheti el.A többi társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek (vállalkozói igazolványuk nincs), de díjazás ellenében vállalkozási jogviszonyban végeznek el valamilyen munkát.Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját a szerzői jogi védelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Magánszemély javára kötött biztosítás

Kérdés: A cég életbiztosítást kötött a dolgozó javára. A biztosítási díj évente egyszer esedékes. A lejáratkor a dolgozó, halála esetén a megjelölt hozzátartozó a biztosítási szolgáltatás jogosultja. A szerződő fél a cég. Mi a teendő számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...adóelőlegnél nem érvényesíthető. A munkáltató által vállalt biztosítási díj alapja a munkáltató és a munkavállaló által viselt társadalombiztosítási járuléknak (Tbj-tv. 4. §-ának k/1. pontja). Nem kell ezen összeg alapján munkaadói, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás) egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett.A társaság eljárása tehát csak abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.