Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele

Kérdés:

A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?

Részlet a válaszából: […] ...a társadalombiztosítás rendszerében a foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmének minősül, amely után a foglalkoztatottnak társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A felszolgálási díj alapot képez valamennyi társadalombiztosítási pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Külföldi illetőségű edző járuléka

Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy esetleg más tagállamban lakik. A biztosítás helye szerinti tagállamban, az ún. illetékes tagállamban köteles a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, és ebben a tagállamban lesz jogosult az egészségbiztosítás természetbeni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Ételek, italok tesztelése

Kérdés: Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett – megrendelésre – hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészt 54 százalékos személyi jövedelemadó, továbbá az 54százalékos személyi jövedelemadóval növelt összeg után még 27 százaléktársadalombiztosítási járulék (ha munkavállalóról van szó), illetve 27 százalékegészségügyi hozzájárulás (ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Vízdíjkedvezmény

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapjántermészetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részéreazonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...30. §-ának (1) bekezdése szerint a Tbj-tv. 5.§-ának (3) bekezdésében említett személy a járulékalapot képező jövedelme utántársadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosításijárulékot fizet. Az a foglalkoztató azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Üdülőingatlan költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk üdülőingatlant vásárolt azzal a céllal, hogy az a dolgozók és közeli hozzátartozóik üdülését szolgálja. Az üdülő fenntartási költségeit (áfával növelt összegben) a vállalkozás költségei között elszámoljuk. Elszámolható-e adómentes üdülési szolgáltatásként a dolgozók és hozzátartozóik üdülése? Miként csökkenthetők ezzel a természetbeni juttatásként elszámolandó üzemeltetési költségek? Hogyan kell ennek a könyvviteli nyilvántartásokban megjelennie?
Részlet a válaszából: […] ...az54 százalékos személyi jövedelemadón túlmenően a biztosítottaknál a személyijövedelemadóval növelt összeg után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékés a különbözet összege után 3 százalékos munkaadói járulék is terheli, nembiztosítottaknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Anyavállalat által adott jutalom

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott jövedelem járulékalapot képezőjövedelemnek minősül, a jövedelem után a leányvállalatot terheli a 29százalékos társadalombiztosítási járulék, a biztosítottat a 8,5 százalékosnyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Étkezés vállalati üdülőben

Kérdés: Hogyan kell a vállalati üdülőben felszolgált étkezés költségeit elszámolni, számlázni? A társaság saját tulajdonú üdülőjében egyrészt szálláshelyet, másrészt az igénylőnek étkezést is kínál. Az étkezés úgy történik, hogy a közeli vendéglátótól megrendeljük az ebédet, amit ők kiszállítanak, az üdülőben csak az étel melegítése és felszolgálása történik. A reggelihez és a vacsorához mi vásároljuk meg az élelmiszert, amit adagolunk és felszolgálunk. Az üdülési díj külön-külön tartalmazza a szállás, illetve az étkezés díját. A szállást 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk, de milyen kulccsal számlázzuk az étkezést?
Részlet a válaszából: […] ...amely után – ha nem minősül adómentesnek az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8. pontja alapján – szja-t, a munkavállalóknál társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, nem munkavállalóknál pedig egészségügyi hozzájárulást is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű kifizetések között kell elszámolni, amely után a munkavállalóknál, tagoknál 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni. Hasonló terhei vannak a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...– K 9699, T 476 – K 467).Az üdülési csekk természetbeni juttatás, amelynek értéke vagy annak egy része után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. (Részletesen a 446....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
2