7 talált cikk az EKK , áfa , váltó , bérlet , társasági adó kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?

Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgáz­emisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?

Kérdés: A felek tartós bérleti szerződést kötöttek egymással 2007. 03. 08. napján, 2 éves határozott időre. A bérleti szerződés CHF-alapú, a bérbeadó a havi bérleti díjakat, valamint a maradványértéket a finanszírozó bankjánál érvényes folyósításkori vételi árfolyamon határozta meg. A bérleti díjak számlázásakor a bérbeadó az előző hónap 25. napjára vonatkozó eladási árfolyamon számláz, az egyéb kapcsolódó szolgáltatások HUF-alapúak (téli gumi, szerviz, csereautó stb.). A maradványértéket a bérbeadó a szerződés megkötésekor a gépkocsi bruttó vételára alapján határozta meg, a folyósításkori CHF-árfolyam alkalmazásával. A havi bérleti és szolgáltatási díjakban az árfolyamváltozás miatti eltérések a bérleti díjat változtatták, és áfaalapot képeztek. A szerződés lejáratakor a bérbeadó a maradványérték árfolyam-különbözetét átterhel(het)i a bérbevevőre a szerződés alapján (mivel a szerződés aláírásakor és a lejáratakor eltér a CHF árfolyama, ezért árfolyam-különbözet keletkezik). A gépkocsi későbbi sorsa a bérbevevő számára nem ismert, lehet, hogy eladásra kerül, lehet, hogy bérautóként vagy tesztautóként hasznosítják.

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?