Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...mint minden más bevétel, az adózás előtti eredmény része, és ha emiatt (is) a korrigált adózás előtti eredmény nyereséget mutat, akkor társasági adót kell bevallani és fizetni.A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége – a Tao-tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti érték és apiaci értéknek megfelelő eladási ár közötti különbözet a másik kft.-nél jelenikmeg nyereségként, itt kell utána társasági adót fizetni. Mint látjuk, a kétféle mód között az eredményre gyakorolthatásban nincs eltérés, eltérés abban van, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben avisszavásárlási árnál olcsóbban történik az eladás, akkor a különbözettel -valószínűsíthetően – növelni kell a társasági adó alapját. Térítés nélküliátadás esetén akkor kell az adózás előtti eredményt növelni, ha nemmagánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az alaptőke (a jegyzett tőke) leszállításának a jogi feltételeit a Gt. 258-264. §-ai tartalmazzák. Az alaptőke leszállítható tőkekivonással is. A Gt. 264. §-a alapján a részvényesnek csak az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbe történő bejegyzése után szabad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi teljesítések is történnek. Mivel a két művelet ugyanarra az eredményre vezet, azt nem kezelheti eltérő módon az Szt. A társasági adó tekintetében is furcsán hat, hogy az osztalékból való emelés nem jelentene társasági adót, az Önök által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.