Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a feles bérlettel kapcsolatos – előbbiek szerinti – gazdasági események csak az adózás előtti eredményt érintik, és így csak a társasági adó alapjára gyakorolt hatásukkal kell számolni.A bérbeadó magánszemély, a bérbevevő társaságA bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Vételi jog alapítása

Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...vételárába beszámítani, így azt a rendkívüli ráfordítások között elengedett követelésként kell elszámolnia (T 8893 – K 352), társasági adónál az adózás előtti eredményt az elengedett követelés összegével akkor kell növelni, ha "B" társaság "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] ...mint elengedettkövetelést kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, amelynekösszegével az adózás előtti eredményt a társasági adó alapjának megállapításasorán növelni kell.Az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésnek a) pontja alapján azadólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben az előjel (-).12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)Az eredménykimutatásban szereplő adófizetési kötelezettségeta 461. Társasági adó elszámolása számla nyitó és záró egyenlege változásával (akülönbözettel) csökkenteni kell, ha a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.