4 talált cikk az anyavállalat , EKK , áfa , szolgáltatás , társasági adó kifejezésre

Kérdés:

Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Kérdés: Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a saját tulajdonú munkásszállásának területén létrehoz egy kosárlabdapályát. A kosárlabdapályát a munkásszálláson megszálló, a fióktelep munkavállalói, a fióktelep anyavállalatának (külföldi cég) kiküldetésben lévő munkavállalói, illetve a fióktelep alvállalkozóinak munkavállalói használhatják térítésmentesen. Kérem segítségüket a számviteli és adózási (tao, áfa, szja, szocho) elszámolás vonatkozásában!

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?

Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?