Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni rendszeresen a költségek között: T 571 – K 129, 139, 149. (A társasági adó alapjának megállapításakor – a Tao-tv. szerint – adóalap-korrekció!)d) A lízingszerződés szerinti lízingdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Megtérített költség elszámolása

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben leírtakat kell a helyükre rakni.A magyar forgalmazó a külföldi gyártóval a forgalomba hozatali engedélyek meghosszabbításának, módosításának többletköltségeit kívánta megtéríttetni. Mivel - feltételezve, hogy – a forgalomba hozatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...ez az elkülönítés aszámviteli előírások szerint is követelmény, nemcsak az értékesítéskor, de mára beszerzéskor is. (Sőt a társasági adó alapja megállapításánál is szükség vanerre, hiszen a telek értéke után értékcsökkenési leírás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.