24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása
Kérdés:
A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?
2. cikk / 24 Ültetvény felújításának kivezetése, értékesítése
Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?
3. cikk / 24 Egyéni vállalkozó által alapított kft.
Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
4. cikk / 24 Mobil házak értékcsökkenési leírása
Kérdés: Egyik ügyfelem kempingszolgáltatással (szálláshely-szolgáltatással) foglalkozik. Most úgy döntött, hogy mobil házakat is vásárol, és azt is hasznosítja majd szálláshelyként, illetve mobil házként. Ez egy motor nélküli kis mobil ház, amely motorral rendelkező gépjárművel húzható. Ebből következik, hogy le is parkoltatható, lakható. Társasági adó szempontjából kérdés, hogy ez hány év alatt amortizálható? Hány százalék lehet ennek a mobil háznak az értékcsökkenése? Ennek kiadásként történő hasznosítása hány százalékos áfakulcs alá esik?
5. cikk / 24 Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
6. cikk / 24 Operatívlízing-tárgy bérbeadása
Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel silóberendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
7. cikk / 24 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
8. cikk / 24 Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése
Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
9. cikk / 24 Lekötött euróbetét árfolyama
Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
10. cikk / 24 Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével
Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
