Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza;– a "különbözetek" oszlopába pedig nem tervezett, hanem tényadatok kerülnek;– a harmadik oszlop összevont adatokat tartalmaz.Társasági adónál az átalakuláshoz kapcsolódóan az adózás előtti eredmény módosítása:– az átadott immateriális javak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Váltókötelezettség kivezetése

Kérdés: A társaság könyveiben váltókötelezettség szerepel, ami meghaladja a saját vagyont, rendezésére nincs lehetőség. A váltó jogosultja (a cég tulajdonosa) követelésére korábban már értékvesztést számolt el, a követelés kivezetését tervezi, mert az szerinte behajthatatlan. A követelés az elévülés fogalma szerint is leírható. A kérdező társaság könyveiben a váltókötelezettség eredeti értékében szerepel. Ha a jogosult kivezeti bármilyen jogcímen a követelését a könyvekből, akkor az adós könyveiben is meg kell szüntetni a kötelezettséget. Ez esetben mi a szabályos számviteli megoldás? Keletkeztet-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs elhatárolt veszteség, csak negatív eredménytartalék. Felmerülhet-e az ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Lehet-e a társaságiadó-alap csökkentésével élni?
Részlet a válaszából: […] ...eredménynek. Ha ezáltal pozitív lesz az adózás előtti eredmény, akkor társaságiadó-fizetési kötelezettség fennáll. Ezen a jogcímen a társasági adó alapja nem csökkenthető.Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak még a társaságiadó-fizetési kötelezettsége is nő. (2010.január 1-jétől az elengedett kötelezettség összegével a társasági adó alapjátnem lehet csökkenteni!)Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 231. számában – 2010.11.04...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.