Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...érték, akkor a szokásos piaci érték és a visszavásárlási érték különbözetének összegével az adózás előtti eredményt – a társasági adó alapjának a megállapítása során – növelni kell (mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik – visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást az adóévet követően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Biztosítónak fizetett összegek elszámolása

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?
Részlet a válaszából: […]  1. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja soroljafel, hogy mely biztosítások adómentesek a magánszemély szempontjából. Akérdésben leírt tényállásból az feltételezhető, hogy a biztosításbetegbiztosítási része nem felel meg a hivatkozott törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...bevallani és befizetni.Amíg a reprezentáció személyi jellegű egyéb kifizetéskéntelszámolt összegével növelni kell a társasági adó alapját, addig az egyesmeghatározott juttatásnak minősülő tételekkel a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/2.pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Magánszemély tulajdonosnak juttatott üzletrész

Kérdés: A szolgáltató kft.-nek két tagja van: egy zrt. és egy magánszemély, a részesedés aránya 98, illetve 2 százalék. A magánszemély a zrt. alkalmazottja. A kft. jegyzett tőkéje 20 millió forint, saját tőkéje 55 millió forint. A zrt. arról döntött, hogy a tulajdonában lévő kft.-üzletrészből 3 százalékot térítésmentesen átad a magánszemélynek mint alkalmazottjának. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél, a zrt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...közé kell átvezetni, annak és járulékainakaz összegével a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/3. pontja alapján az adózás előttieredményt a társasági adó megállapítása során nem kell növelni.Az Szja-tv. 4.§-ának (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
Részlet a válaszából: […] ...elengedett követelésként kellelszámolni (T 8893 – K 311), amelynek összegével a Tao-tv. 8. §-a (1)bekezdésének n) pontja alapján társasági adó alapjának megállapítása során azadózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...amit a kft.-nekkell megfizetnie. A visszavásárolt üzletrésznek a személyi jellegű egyébkifizetések között elszámolt összegével a társasági adó adóalapjánakmegállapítása során az adózás előtti eredményt növelni nem kell, ha amagánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...A) fejezetében foglaltak alapján meghatározva] nem több az összes bevétel 10 százalékánál és 10 millió forintnál, akkor a társasági adót nem kell megfizetnie, de az adóbevallást be kell nyújtania [Tao-tv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának 31/a. pontja) csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. E két korrekcióval lesz elszámolva a jármű bekerülési értéke a társasági adó alapjánál és a számviteli eredmény terhére is. További adókötelezettségek merülhetnek azonban fel akkor, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy – ha a juttatás nem minősül reprezentációnak – a társasági adó alapját akkor nem kell növelni. Ha az megfelel a Tao-tv. 3. számú melléklete B) fejezet 3. pontjában foglaltaknak, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.