5 talált cikk a felújítás , beruházás , nyilvántartás , adó alapja , társasági adó kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemélyektől bérelt külterületi földterületen ültetvényt telepített, a területen lévő tanyát 2005-ben és 2013-ban felújította és bővítette. Az építés és felújítás saját rezsis beruházás keretében valósult meg, de használatbavételi engedély egyelőre nincsen. A termőföld magánszemély tulajdonosai értékesíteni szeretnék a földterületet, amely a földhivatal nyilvántartásában kivett tanya és gyümölcsös megnevezéssel szerepel. A földterület értékesítésével a gazdasági társaság a gyümölcstermelési tevékenységét megszüntetni kényszerül, és az érintett eszközöket a könyvekből ki kell vezetni. Az átadás milyen formában történhet és milyen adóvonzattal? Értékesítés esetén az ültetvényt ültetvény telepítésére irányuló szolgáltatásként kell számlázni? Az épületfelújítás, -bővítés használatbavételi engedély hiányában hogyan számlázandó? Kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-ának (2) bekezdésében leírtakat?

Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?

Kérdés: Társaságunk 2003. évben fejlesztési tartalékot képzett, csökkentve a társasági adó alapját. 2004. évben jelentős beruházási ráfordításai voltak. Az előző évben képzett fejlesztési tartalékot azonban egy üzemcsarnok teljes felújításának aktiválásakor oldottuk fel, és ezen tárgyi eszköz társasági adóban elszámolható értékcsökkenését a felújítással megegyező összegben elszámoltnak tekintettük. A felújítás megfelel a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése szerinti beruházási célnak? Ha nem, akkor hogyan lehet ezt korrigálni?

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?