Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...és az is, hogy a saját termelésű készletből ne legyen vásárolt áru, továbbá az első értékesítés eredménye (nyeresége) ne legyen a társasági adó alapja.A raklapok esetében a valós gazdasági esemény az, hogy azt az áruval együtt eladják (kivéve, ha a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a feltételekteljesülnek, akkor annyi helyesbítő számlát kell kiállítani, ahány számláteredetileg kibocsátottak. Számviteli és társasági adó szempontjából ahelyesbítő számlák szerinti teljesítési időpont az eredeti számla szerintiteljesítési időponttal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...12-14), és ezzel a lízingelt eszközt a nyilvántartásokból kivezették. A kivezetéskor elszámolt terven felüli értékcsökkenés növeli a társasági adó alapját a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, ugyanakkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évében mennyiben változtatta volna meg a társaságiadó-alapot, és ezen keresztül mennyivel lett volna kevesebb a fizetendő társasági adó, és a hiba hatásaként a hibafeltárás évében ezt a korrekciót is végre kell hajtani, a többletként befizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.