Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt értékvesztést az egyéb ráfordítások között kell kimutatni (T 8662 – K 315) követelésenként, amelynek összegével a társasági adó alapja meghatározása során, a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján, az adózás előtti eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet a válaszából: […] ...adóellenőrzés) során feltárt, megállapított hibához kapcsolódóan a hiba miatt más hibahatásokkal is számolni kell (például társasági adóval);– ugyanazon üzleti évet érintő több és különféle ellenőrzés lehet a feltárás üzleti évében;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt értékvesztést az egyéb ráfordítások között kellelszámolni (T 8662 – K 315), amelynek összegével a társasági adó alapjameghatározása során a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapjánaz adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...fel kell tárnia, és bizonyítania kell azokat a tényeket,körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák megállapításait. Ezért a 2006. évtársasági adója vizsgálata során nyilvánvalóan kötelezettsége az adóellenőrnekaz adózás előtti eredményt módosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.