Gondozási díj elszámolása

Kérdés: A közhasznú tevékenységet folytató nonprofit kft. az alaptevékenysége folytatásához a normatív állami támogatás mellett a bentlakó gondozottaktól – számla kibocsátása mellett – gondozási díjat kér. A könyvelő a gondozási díjat árbevételként számolja el. Helyes ez így? A költségek fedezésére beszedett díjat inkább egyéb bevételként kellene nyilvántartani. A társasági adó elszámolásánál miként kell a gondozási díjat számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...közötti elszámolás. Egyéb bevétel azért nem lehet, mert a gondozási díj nem támogatás, nem kártérítés stb.A gondozási díjnak a társasági adónál történő számításba vételével kapcsolatosan egyértelmű választ nem tudunk adni (az ahhoz szükséges információkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Önkormányzat által kibocsátott helyi kártya

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?
Részlet a válaszából: […] ...között. Az eredményt terhelően elszámoltösszegekkel, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerültköltségekkel a társasági adó adóalapja megállapítása során az adózás előttieredményt is növelni kell.Ha nem árengedmény, akkor az Áfa-tv. 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Épületen belüli uszoda

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában lévő rendezvényházat üzemeltet. Pályázati úton nyert pénzből a kft. az épületen belül uszodát épít, amelyet szintén a kft. fog üzemeltetni. Mivel a rendezvényház az önkormányzat tulajdona, úgy gondoljuk, hogy az uszodát is a megvalósítása után térítésmentesen át kell adni az önkormányzatnak. Helyesen gondoljuk? A beruházás áfája levonható? Az átadáskor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Mindez milyen hatással van a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az uszodaépítéshez pályázati úton nyert támogatást anonprofit kft. kapta, amit – feltételezzük – a rendkívüli bevételekkel szembenvett állományba, majd annak összegét halasztott bevételként időbelilegelhatárolta. Az épületen belül megépítésre kerülő uszoda – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz ismerni kellene azt, hogy azadott esetben hogyan történik a pótdíj felszámítása. Elvileg kétféle esetlehetséges: ha a parkolási díjat a parkolási szolgáltatást igénybe vevő nemfizette meg, akkor a fizetési felszólítás szerint – magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem, mivel rájuk a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...akkor annak eredményét a munkáltatói támogatás szempontjából is irányadónak kell tekinteni.A lakáscélú munkáltatói támogatást a társasági adóalany munkáltatók egyéb személyi jellegű ráfordításként számolhatják el, az egyéni vállalkozó viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint időbelileg el kell határolni.Társasági adóA társaságiadó-kötelezettség megállapításakor az önkormányzat által adott pénzeszköz kedvezményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.