6 talált cikk a tárgyi eszköz , EKK , kiva , veszteség , társasági adó kifejezésre

Kérdés:

Egy jelenleg kivás kft. a 2022. évben 3 tagtól visszavásárolta a jegyzett tőke (3000 E Ft) 50%-át, azaz 1500 E Ft névértéket, összesen 64 millió forint értékben. A kft. mérlegében a szabad eredménytartalék 326.010 E Ft, melyből társasági adós időszak alatt 201.249 E Ft keletkezett. (A kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék 124.761 E Ft.) A visszavásárolt üzletrész könyv szerinti értékére lekötött tartalékot képeztünk a társasági adós eredménytartalékkal szemben. A kft. az üzletrészt szeretné bevonni. Jelenleg kivás adózási módban van. Kell-e a kiva adóalapját növelni az eredménytartalék csökkenése miatt, ez még a társasági adós időszak alatt keletkezett? Az eredménytartalékot a keletkezés sorrendjében fel lehet használni. Ha kell kivát fizetni a "tőkekivonás" miatt, akkor 2023-tól visszalépne a társasági adó hatálya alá, ekkor viszont a kivás eredményt kell a kivás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközök nettó értékével csökkenteni, a 2022. év eredménye nélkül?

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?

Kérdés: A 2017. január 1-től hatályos "Kiva"-törvény "veszteségelhatárolás"-szabályozásával van problémánk. Cégünknél a Kiva-törvény szerint 2013-tól 2016. december 31-ig 150 millió Ft fel nem használt, azaz "elhatárolt veszteség" keletkezett. Ez az összeg a törvény akkori, 20. §-ának (9)-(12) bekezdései szerint lett számítva. Viszont az új szabályozásban ezek a bekezdések már nem élnek, a veszteségfelhasználást a (6)-(7) bekezdések szerint kell végezni, de arról nincs szó, hogy a korábban képződött és elhatárolt veszteséggel mi a teendő. Úgy látjuk, hogy ez a konstrukció a korábbi veszteséget érvénytelenítette. Talán ennek feloldására szolgálna a 20. § 4/d pontjában leírt, és a NAV által kiadásra kerülő korrekciós tétel. Csakhogy ennek a tartalma csak részben egyezik azokkal a jogcímekkel, melyek révén nálunk a felhalmozott veszteség keletkezett, ezáltal a realizált veszteség részben vagy egészében törlésre kerül. Ugyancsak hézagos a beruházási kedvezmény szabályozása is. 2016. december 31-ig a tárgyévi beruházás csak a következő bevallási időszakban volt igénybe vehető, azaz például 2016-ban még csak a 2015. évi beruházással számolhattunk. 2017-től viszont már a tárgyévi beruházással kell dolgozni, így a 2016. évi beruházás (nálunk mintegy 10 millió Ft) mint kedvezményalap szintén elvész. Az is zavaró, hogy a törvényi változás kapcsán megjelent számos magyarázó kiadvány és szakcikk példákat is hoz, melyek rendre tartalmaznak olyan tételt, hogy "Az adóévet megelőző években keletkezett és elhatárolt veszteség", pedig ilyennel 2017-ben nem lehet számolni, ha a 2016-ig képződött veszteség már érvénytelen. Erre viszont a tájékoztatók nem térnek ki, és nem szól a szabályozás arról sem, hogy mi legyen a 2016. évi beruházással? Tehát nem világos, hogy a korábban képződött veszteségnek, illetve beruházási kedvezménynek milyen sorsot szántak. Erre vonatkozóan szíves állásfoglalásukat és segítségüket kérjük.

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?