Készletek között lévő sertéstelep hasznosítása

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni, csak a tárgyi eszközök értékesítésének áfa nélküli ellenértékét lehet egyéb bevételként elszámolni.Az eredményre, a társasági adó alapjára nincs közvetlen hatással az, hogy készletet vagy tárgyi eszközt értékesítettek. Nem mindegy azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] A termelési, a szolgáltatási tevékenységben, azaz abevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök értéke után terv szerintiértékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, alapvetően azért nem, mert ezeneszközök már nem lehetnek a tárgyi eszközök között, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...esetben az előjel (-).12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után)Az eredménykimutatásban szereplő adófizetési kötelezettségeta 461. Társasági adó elszámolása számla nyitó és záró egyenlege változásával (akülönbözettel) csökkenteni kell, ha a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: Az rt. 2002. évre tárgyieszköz- és forgóeszköz (készlet) fejlesztést tervez. A megvalósításhoz – a Széchenyi-tervre – pályázatot nyújtott be. A Magyar Államkincstár (MÁK) 2002. 12. 1-jén 10 millió forint támogatási előleget nyújtott, amellyel 2003. július 1-jéig el kellett számolni. Az rt. 2003. július 1-jén a támogatást megalapozó dokumentációt 100 millió forintról benyújtotta, amelyet a MÁK 2004. április 30-án 96 millió forint összegben elfogadott, és 19,2 millió forint támogatást jóváhagyott. A fennmaradó 9,2 millió forintot 2004 májusában átutalta. A beszerzett eszközök leírására három év alatt kerül sor, maradványérték nélkül. Hogyan kell a kapott támogatási előleget ezen időtartam alatt kimutatni? Mikor kell elszámolni a 9,2 millió forintot? Az elszámolás érinti-e a társasági adót? Jelen esetben a támogatást az Áfa-tv. szerint hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből – sajnos – kimaradt egy nagyon lényeges elem, jelesül, hogy a tárgyi eszközök, illetve a készletek beszerzésére mikor került sor, illetve a tárgyi eszközöket milyen időponttal vették rendeltetésszerűen használatba.A válasznál ezt pótoljuk azzal, hogy két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...és a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között – normális piaci körülmények mellett – általában elérhető lenne.""A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: TAO-törvény) 18. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.