Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...be kell vallania és be kell fizetnie a társaságnak (4095+4231,5 = 8326,5 E Ft). Atársaságnak azonban erre nincs elegendő pénze, a társasági adó befizetése után 300 E Ft marad, tehát elő kell írni a magánszeméllyel szembeni követelésként az adótartozásokat (T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik. Ezért beolvadása esetén a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésében foglaltakat a társasági adó alapja módosításaként számításba kell venni, részben a jogelődnél (az egyéni cégnél), részben a jogutódnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknak semmi köze nincs az egyéni vállalkozó egyénicég-alapításához.Az Szt. 163. §-a a számviteli törvény hatálya alá tartozók egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérésének szabályait részletezi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
Részlet a válaszából: […] ...azokkal csak az eredmény megállapítása során kell számolni. Így nem könyvelendő a közbenső mérleg készítése során megállapított társasági adó sem, azt nem kell bevallani, pénzügyileg nem kell rendezni, a közbenső mérleg adatai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.