Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...ez az eltérés egyértelmű.Az Eva-tv. hatályon kívül helyezése miatt az evanyilvántartást vezető bt.-nek a saját tőkét, a társaságiadó-alapot meghatározó számviteli feladatai vannak, amelyeket indokolt körültekintően elvégezni.A kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz alapján a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető (számvitelileg el kell számolni, és így a társaságiadó-alapot növeli);– lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Beolvadás térítés nélkül kapott részesedéssel

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a beolvasztó (az átvevő) gazdasági társaság nem szűnik meg, változatlan társasági formában működik tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy az átvevő gazdasági társaságnak a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, a végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […]  1. A Tao-tv. 2011-ben hatályos előírása szerint azellenérték nélkül átvállalt tartozás miatt az adósnál elszámolt bevétel nemcsökkenti az adózás előtti eredményt. Ez alól kivételt jelent a Tao-tv. 29/I.§-ának (2) bekezdését alkalmazó adózó. E rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés valójában a választ istartalmazza, azt kell visszaigazolni, illetve kiegészíteni néhány olyannal, amia kérdező figyelmét elkerülte. A válasz elejére kívánkozik egy megjegyzés: nemkellően megalapozott döntésnek (a hitelből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...is a pénzügyi rendezéskor rendkívüli ráfordításként, illetve rendkívüli bevételként kell elszámolni, az így elszámolt összegekkel a társaságiadó-alapot korrigálni kell.Ha a külföldi szállítók a garanciális csere miatt a kiselejtezett és megsemmisített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.