Osztalék felvétel nélküli átvitele

Kérdés: "B" kft. tulajdonosai osztalékot szeretnének felvenni. Az egyik tulajdonosnak viszont van egy másik "C" kft.-je, és szeretné ezt az osztalékot (pénzösszeget) azonnal – felvét nélkül – ebbe a "C" kft.-be átvinni, áthelyezni. 1. Milyen módon van erre lehetőség, és milyen adókötelezettséggel jár? 2. Ha nem pénzt szeretne átvinni, hanem – mondjuk – egy ingatlant (az ingatlan lenne az osztalék), és ezt vinné be a másik cégbe, azt azonnal megteheti-e, és milyen adóvonzattal jár? 3. Ha a másik tulajdonos pedig csak ingatlant szeretne kivenni, milyen módon teheti meg, és milyen adóvonzattal jár?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az a tulajdonos, amelyik az osztalékot – felvétel nélkül – egy másik kft.-be kívánja átvinni, valójában olyanról szeretne rendelkezni, ami nem is az övé!A "B" kft. könyveiben – osztalék címén – kimutatott kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. § 12/g) pont szerinti adózás kizárólag az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan

Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott előírt feltételek teljesülése esetén nem tekintendő termékértékesítésnek a terméknek, vagyoni értékű jognak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apport) történő rendelkezésre bocsátása.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:193-6:201. §-a az engedményezésre, a Ptk. 6:203-6.207. §-ai a tartozásátvállalásra vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Ezek szerint engedményezésnél a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át – jellemzően – átruházásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészt a visszavételi értéken az értékpapírok között kell kimutatni (T 373 – K 381, 384), és ezen értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba átvezetni (T 413 – K 414). A visszavételi érték és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Szoftverfejlesztés Tao-tv. szerinti megítélése

Kérdés: Kérem, írjanak a szoftverkészítés Tao-beli megítéléséről és a kapcsolódó 50% mibenlétéről!
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás tulajdonában lévő szoftver és a felhasználási joga az Szt. előírása szerint – ha tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet – immateriális dolognak, ezen belül szellemi terméknek minősül. Mindezek alapján a szoftverkészítéshez kapcsolódóan a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] A 3212. számú kérdésre adott válasz a Számviteli Levelek156. számában jelent meg, 2007. 07. 19-én. Azóta – sajnos – a válaszban szereplőtörvényi előírások jelentős része változott, módosult. Így a választ indokoltaktualizálni! Az aktualizálás során a kérdést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció értelmező rendelkezése 2011-ben lényegébennem változott. A hatályba lépett szabályozás azonban egyértelművé teszi, hogy areprezentáció feltételei szerinti juttatások, szolgáltatások nem minősülnekreprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] A választ a 2010. évi előírások alapján adjuk meg.A számviteli előírások szerint az ajándékként átadásrakerülő eszközök bekerülési értékét a rendkívüli ráfordítások között kell azátadáskor elszámolni. Tekintettel azonban arra, hogy az Áfa-tv. 11. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, miért utólag történik az áremeléselismerése. Általában a fordítottja szokott lenni, utólag árengedményt adnak.Az elszámolásban, az adózásnál azonban lényegében és jellemzően nincs eltérés. Az Szt. előírásai alapján a szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
1
2
3