Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg.Az egyszerűsített mérleg tagolására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sporteszköz beszerzése

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket – a beszerzéskor – rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Termékbeszerzés későbbi fuvarköltsége

Kérdés: A társaság Hollandiából, anyavállalatától terméket szerez be, értékesítési célra. A beszerzés DDP-paritás szerint történik. A szerződés külön rendelkezik a fuvarköltség elszámolásáról is, mely szerint a fuvart az anyavállalat rendeli meg, de az a magyarországi leányvállalatot terheli, ezért havonta felé egy számlában, összesítés alapján számlázásra is kerül. A fuvarköltséget a magyar beszerző elszámolhatja-e a nevezett paritás mellett a vállalkozás érdekében felmerült költségként? Kell-e társaságiadó-alapot növelnie? Az áfa levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […]  A választ számviteli szempontok figyelembevételével kezdjük.A kérdés szerint a fuvarköltség az értékesítésre kerülő termék beszerzésekapcsán merül fel, függetlenül attól, hogy a fuvart konkrétan ki rendeli meg. Abeszerzéshez kapcsolódó fuvarköltség az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...értéke terven felüli értékcsökkenésként, a bontás költsége atárgyév ráfordításaként rontja az eredményt, és növeli a társaságiadó-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyletekkel kapcsolatos követelés és kötelezettség összevezetése (a cseréből következően azonos összegűek): T 4792 – K 366.]A társaságiadó-alap megállapításakor nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás címen [a Tao-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...azonban természetesen értékesítéskor nem élhet levonással akkor sem, ha az értékesítés miatt adófizetési kötelezettség terheli.)A társaságiadó-alap megállapítása során a 6 millió forintot meghaladó értéken használatba vett személygépkocsi esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.