11 talált cikk a telek , ellenőrzés , könyv , váltó , társaságiadó-alap kifejezésre

Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?

Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás – K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?

Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?